Monday, April 03, 2006

Köszönjük, Elnök Úr!

b) Noha a kárpótlási törvények hatálya csak a természetes személyekre terjed ki, ez nem annyit jelent, hogy az állam eleve megfosztja a jogi személyeket az őket ért tulajdoni sérelmek legalább részbeni - az állam teherbíró képességétől függő - orvoslásának lehetőségétől. Ilyen orvoslásra került sor pl. - bár nem kárpótlás címén - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, illetőleg a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendelkezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény alapján, míg a jogi személyek más típusai tekintetében az elszenvedett tulajdoni sérelmek orvoslása a törvényelőkészítés stádiumában van. Nincs szó tehát arról, hogy a zsidóság érdekképviseleti szerveit megillető igények rendezése diszkriminatív helyzetet teremtene egyfelől e szervezetek, másfelől az összes többi jogi személy vonatkozásában. Az egyházak és az önkormányzatok esetében egy-egy, az Alkotmányban biztosított alapjog tényleges gyakorlási lehetőségének megteremtése, a zsidóság szervezetei tekintetében pedig egy nemzetközi szerződés teszi indokolttá a tulajdoni sérelmekkel összefüggő, s azok orvoslását szolgáló jogi szabályozást. Az Alkotmánybíróság döntésének meghozatalánál arra is tekintettel volt: nem a zsidóság az egyetlen olyan népcsoport, amelyet az elmúlt évtizedek során Magyarországon faji, vallási vagy nemzetiségi okból üldöztek és különböző joghátrányokkal sújtottak, de tagjainak tömeges megsemmisítése következtében más népcsoportoknál súlyosabb sérelmeket és veszteségeket szenvedett.Ha tehát a Magyar Állam a zsidóság érdekképviseleti szervei tekintetében végrehajtja a Párizsi Békeszerződést, ez más, szintén üldözésnek kitett népcsoportokhoz képest olyan megkülönböztetés, amely nem csupán nem ellentétes azAlkotmány 70/A. §-ában foglaltakkal, hanem éppen a korábbi hátrányos megkülönböztetés részbeni ellensúlyozását szolgálja.Nincs logikai ellentmondás abban, hogy amíg az Alkotmánybíróság a kárpótlás módját és mértékét illetően nem talált elegendő alkotmányos indokot a zsidó származásuk vagy izraelita vallásuk miatt tulajdoni sérelmet szenvedett természetes személyek előnyös megkülönböztetésére a volt tulajdonosok más csoportjaihoz képest, addig a zsidóság érdekképviseleti szerveinek kárpótlása tekintetében alkotmányosan megengedhetőnek minősíti az említett megkülönböztetést.Ennek az a magyarázata, hogy noha a kárpótlás a szervezetet illeti, azt - a Békeszerződés rendelkezésének megfelelően - a szervezet az üldözött népcsoport életben maradt tagjainak és azok közösségeinek támogatására használja. Az adott esetben tehát a szervezet előnyös megkülönböztetése végeredményét tekintve azonos értékű a súlyos üldözést szenvedett népcsoport tagjainak előnyös megkülönböztetésével, s erre figyelemmel az Alkotmánybíróság nem tartotta alkalmazhatónak a kettős szintű, mind a közösség egyes tagjait, mind pedig a közösség érdekképviseleti szerveit előnyben részesítő pozitív diszkriminációt.c) Akkor, amikor az Alkotmánybíróság felhívása nyomán az Országgyűlés megteszi a határozat rendelkező részében megjelölt intézkedést, nem pusztán egy nemzetközi jogi kötelezettséget teljesít, hanem egyben valóra váltja Magyarország demokratikus a n megválasztott Nemzetgyűlésének az 1946. évi XXV. törvénycikk 1. és 2. §-ában kifejezésre juttatott akaratát is.

Dr. Sólyom László s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k., alkotmánybíróD
r. Herczegh Géza s. k., alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k., előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k., alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k., alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k., alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k., alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k., alkotmánybíró"

Friday, March 24, 2006

AKIKRE BÜSZKÈK VAGYUNK - Radnóti-díjasok

Hatodik alkalommal adták át a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége által alapított Radnóti Miklós antiraszszista díjat március 21-én.

A kitüntetettek: Baranyi Ferenc költő, David Gur egykori cionista ellenálló, Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti elnöke, Godó Ágnes történész, Halmos Sándor, a Debreceni Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója, Hegyi Gyula, az Európai Parlament képviselője, Koncz Gábor színművész, Kovács András filmrendező, Mitnyán Pál, a MEASZ BAZ megyei elnöke, Nagy László, a Sportegyesületek Országos Szövetsége alelnöke, Szőke Tibor, a MEASZ XI. kerületi elnöke, Takács István, a SANSZ elnök-főszerkesztője, Tóth József, Budapest XIII. kerületének polgármestere, Vajda Gyula, a MEASZ külföldi tagozatának vezetője, Vásárhelyi Mária szociológus.

NEM FELEJTÜNK: Sólyom nem támogatta az ünnepi kitüntetetteket

Fenntartásokkal írta alá a március 15-i kitüntetésekre előterjesztettek listáját a köztársasági elnök. Sólyom László az alkotmánybírósághoz fordult a miniszterelnök javaslata miatt, és alkotmányértelmezést kér, hogy kiderüljön, milyen mértékben érvényesítheti nézeteit a jövőben.

Sólyom László alkotmányértelmezési indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a kormány, illetve a miniszterelnök által javasolt állami kitüntetésekkel kapcsolatban.




Az államfő beadványa szerint a kormány, illetve a miniszterelnök előterjesztést tett a köztársasági elnöknek állami kitüntetések, valamint Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozására, a névsor és az indoklások áttekintése után arra a meggyőződésre jutott, hogy "a kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható".

Personae non gratae


Mosonyi Emil, a 95 éves vízépítőmérnök szakmai karrierjét a Horthy-korszakban kezdte, 1945 után a tiszalöki vízlépcső tervezésének és kivitelezésének műszaki vezetője. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt állásából felfüggesztették. Mosonyi, egyébként Antall József miniszterelnök sógora, az ötvenes években részt vett a nagymarosi vízlépcső tervezésében, és még a kilencvenes években is szakmai rendezvényeken ecsetelte a duzzasztás előnyeit.
A 82 éves Marjai József miniszterelnök-helyettesként (1978 és 1988 között) a gazdasági ügyek teljhatalmú irányítója, Kádár János egyik legfőbb bizalmasa volt. Ez utóbbit azzal vívta ki, hogy 1977-ben moszkvai nagykövetként lebuktatta a keményvonalas Biszku Béla áskálódását, aki Kádárt azért mártotta be Brezsnyevnél, mert szerinte túlságosan liberális volt. Kormánytagsága idején jelentős lépéseket tett azért, hogy Magyarországot, a keleti blokkból elsőként, felvagyék a Nemzetközi Valutaalapba.
Az idén 88 éves Fekete János a rendszerváltás előtti évtizedben Magyarország gazdaságának első számú irányítója. Fekete már 1968-ban a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese lett, majd 1980-tól 88-ig első helyettese. 1982-ben a Nemzetközi Valutaalap magyarországi kormányzója lett. Az állampárti diktatúra utolsó öt évében parlamenti képviselő, de a rendszerváltás után elveszítette hátországát, és előbb 1990-ben még független képviselőként indul, sikertelensége után más bankoknál dolgozik tanácsadóként.


Szűkre szabott lehetőség

A köztársasági elnök arra vonatkozó kísérlete, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, nem vezetett eredményre, viszont Sólyom közleménye szerint a jelenlegi szabályozás "szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét", ezért végül a véleménykülönbség ellenére jóváhagyta a kitüntetéseket.
A köztársasági elnök szerint az Alkotmánybíróság nem foglalkozott a kitüntetésekkel, nem tisztázták a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskört. "Nyitott kérdés ezért, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, és tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását" - írta Sólyom, aki végleges döntést vár a testülettől.


A volt állampárti idők


A még nem nyilvános névsorról kiszivárgott információk szerint kitüntetettek közül a Széchenyi-díjra előterjesztett Mosonyi Emil, Kossuth-díjas vízmérnök, Fekete János, egykori magyar nemzeti banki elnökhelyettes és Marjai József, volt miniszterelnök-helyettes személyét kifogásolta. Fekete és Marjai az előterjesztés szerint a Magyar Köztársaság középkeresztjét a csillaggal kapná.
Úgy tudjuk, Sólyom a 95 éves vízügyes professzor kitüntetését azért nem tartja elfogadhatónak, mert Mosonyi tervezője volt a dunai vízlépcsőrendszernek, Fekete és Marjai viszont a rendszerváltás előtti időszakban betöltött szerepük miatt váltott ki ellenkezést a köztársasági elnökből.
A kitüntettek listáján szereplő három díjvárományossal kapcsolatban megkerestük Weber Ferencet, az államfő hivatalának sajtófőnökét, ő azonban nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni az Index értesüléseit.


Kivételes eljárás


Az Alkotmánybíróságra megérkezett az államfő beadványa, tájékoztatta a lapunkat Sereg András. A szóvivő elmondta, hogy a testület kivételes eljárással tárgyalja majd az ügyet, ez azonban nem befolyásolhatja már a jelenlegi lista elbírálását, hiszen a sűrgős tárgyalásra is három-négy hét múlva kerülhet sor leghamarabb.
Batiz András kormányszóvivő az Indexnek elmondta, hogy konkrét aggály nem hangzott el az államfő részéről, így nem kívánt a személyekkel kapcsolatban nyilatkozni.

Az eredeti cikk itt található:

http://index.hu/politika/belfold/solyomm15/

A magyar történelem újraírása

Krausz Tamás cikke a Guardianban

NOLNépszabadság Online • 2006. március 23.

Botrány a magyar Legfelsőbb Bíróság ítélete, amellyel bűnözőként bélyegezte meg a második világháború egy antifasiszta hősét - írta a balliberális brit Guardian véleményrovatában megjelent cikkében Krausz Tamás.


Hatvankét évvel ezelőtt kezdődött Magyarország Hitler Wermachtja általi véres megszállása. Az ország hamarosan harcmezővé vált a Harmadik Birodalom védelmében. Horthy Miklós ellentengernagy, az ország autoriter kormányzója egy náci-barát miniszterelnököt nevezett ki, de a tényleges hatalom Hitler budapesti helytartója, Edmund Weesenmayer kezében volt. Elkezdődött félmillió magar zsidó deportálása a haláltáborokba.

Ezek a tények azonban, úgy látszik, elkerülték a magyar Legfelsőbb Bíróság figyelmét e hónapban, amikor rehabilitálta Kristóf Lászlót, akit 1944 júliusában részese volt az antifasiszta ellenállás egyik vezetője, Ságvári Endre meggyilkolásának - olvasható az ELTE történelem-professzorának írásában.

Az ítélet - véli Krausz - azon a feltevésen alapul, hogy jogállami viszonyok uralkodtak (Magyarországon), amikor a náci-párti rezsim kiküldte a csendőröket az antifasiszta ellenállás egyik vezetőjének likvidálására.

Botrány - The rewrinting of our history

The decision by Hungary's supreme court to brand a wartime antifascist hero as a criminal is an outrage

Tamas Krausz
Wednesday March 22, 2006
The Guardian

Sixty-two years ago this week, Hitler's Wehrmacht began its blood-soaked occupation of Hungary. The country soon turned into a battlefield in defence of the Third Reich. The authoritarian regent, Admiral Miklos Horthy, appointed a Nazi-friendly prime minister, but real power was in the hands of Edmund Veesenmayer, Hitler's resident in Budapest. The deportation of half a million Hungarian Jews to death camps was set in train.
But these facts seemed to escape the notice of the supreme court of Hungary this month when it rehabilitated Laszlo Kristof, who in July 1944 was involved in the killing of an antifascist resistance leader, Endre Sagvari.

Sagvari, a member of the then illegal Communist party and also one of the leaders of the Social Democratic party, died a hero when he was shot in a fight with gendarmes at a cafe in Buda. He had been organising antifascist demonstrations since the 1930s, and became a legendary leader of the anti-war underground.
Apart from being a communist and a Jew in Hungary under Nazi occupation, Sagvari's bad luck was that after 1945 he was one of the very few real heroes to remember. He was made an icon of communist history. As a result, after 1990 his bust was removed to Budapest's now-famous Statue Park. However, for Hungary's hard right - and apparently for the court - this was not enough. They decided to turn the celebrated hero of the Kadar regime into a political scapegoat, insisting that Sagvari's use of a gun against those who wanted to arrest him was unlawful - as if the rule of law existed in Hungary in 1944.
On March 6 the supreme court overturned the conviction of one of the gendarmes involved in Sagvari's killing. The verdict states that the 1959 show trial in which the gendarme was sentenced to death had been used to legitimise the crackdown in the wake of the 1956 uprising. It's true that the gendarmes' superiors were the main war criminals (for example, Dome Sztojay, the prime minister, and Peter Hain, the leader of the political police) and they were hanged after the war. True, the gendarmes did not want to kill Sagvari, or at least not in the cafe. But they could have had no doubts that he would have ended up in the hands of the Gestapo and been tortured and probably murdered.
The court's decision has far greater implications than simply overturning the judgment of the 1959 trial. The verdict is based on the assumption that the rule of law was in force when the pro-Nazi regime sent gendarmes to liquidate a leader of the antifascist resistance. The court said the gendarmes "legally used their weapons against Sagvari, who resisted the arrest". By making such a claim, the court has defined Hitler's puppet regime as a constitutional state.
As the philosopher Gaspar Tamas argued in the daily paper Nepszabadsag, it has also broken with the second Hungarian republic, founded in 1946. That was based on the acceptance that all democratic tendencies, from communists to conservative Catholics, belonged together in as much as they were all antifascists and anti-Hitler. Even after 1989, anti-Stalinism never amounted to an open rejection of antifascism or the rehabilitation of authoritarian and racist politics. The question has now been raised whether the new "democracy" will turn its back on these antifascist principles.
The political message of the court's verdict has been well understood by the extreme right. Jobbik, an organisation that follows racist and irredentist traditions, wants to remove Sagvari's memorial tablet outside the cafe. Zoltan Balczo, Jobbik's leader and a former MP, said: "He was not a hero; he did not die as a martyr, but as a murderer of a lawfully acting gendarme; in other words, as a terrorist."
There has been a leftwing demonstration to save the memorial plaque, but it will have no effect on the legal judgment legitimising the fascist dictatorship controlled by the Nazis. This extraordinary decision reflects a wider tendency across eastern and central Europe to rehabilitate those who collaborated with the Nazis and prewar fascists, and criminalise those who resisted them.
Hungary is in the midst of an election campaign, and the ruling Hungarian Socialist party is silent over the Sagvari affair. But our politicians need to be reminded that no country which calls itself a democracy in a Europe built on the ashes of Nazi tyranny can brand as criminals those who sacrificed their lives in the struggle against fascism.

· Tamas Krausz is professor of history at Elte University, Budapest.

krausz.tamas@mail.datanet.hu

Zsinagógából múzeum

Az állam ingyenesen Albertirsának adományozta a hosszú ideig raktárként használt zsinagógát, amely mára rendkívül leromlott állapotba került. A zsidó hitközség, arra hivatkozva, hogy a településen már nincs működő felekezet, lemondott az épületről.
Azzal a feltétellel kerül a város tulajdonába az épület, hogy azt a műemlék jelleget figyelembe véve állítja helyre és ennek megfelelően üzemelteti majd. Mivel Albertirsán jó néhány képző- és iparművész él, a képviselő-testület úgy látta jónak, hogy a felújítandó zsinagóga a művészetet és a művészetkedvelőket szolgálja: múzeummá és kulturális rendezvénycsarnokká szeretnék alakítani. Ehhez saját anyagi erőt és pályázati pénzeket egyaránt igénybe vesznek.

Népszabadság

Megújul a Zsidó Blog

Hosszú szünet újraindul a Zsidó Blog.

Saturday, February 11, 2006

Az iráni elnök szerint mítosz a holokauszt

Az atomsorompó-szerződés felmondásával fenyegetőzött szombati beszédében Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő, egyúttal ismét mítosznak nevezve a holokausztot, és azt hangoztatta, hogy az "igazi holokauszt" az, ami ma Palesztinában és Irakban történik.
"Az iszlám köztársaság politikája eddig az volt, hogy nukleáris erőfeszítéseit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és az atomsorompó-szerződés keretei között fejti ki - mondta az államfő az 1979-es iráni iszlám forradalom 27. évfordulója alkalmából rendezett teheráni ünnepség több tízezres embertömege előtt. - Ha viszont azt látjuk, hogy ők e szabályokból hasznot húzva megsértik az iráni nép jogait, akkor tudniuk kell, hogy az iráni nemzet felülvizsgálja politikáját."
Az iráni elnök - mint már korábban is - megkérdőjelezte a holokausztot, mítosznak nevezve azt, amelynek egyetlen célja, hogy igazolja egy izraeli állam létrehozását Palesztinában. "Ez a mítosz tette lehetővé a cionisták számára, hogy több mint hatvan év óta zsarolják a nyugati országokat." Ahmadinezsád már decemberben is mitosznak minősítette a holokausztot, azt követően, hogy felszólított Izrael "letörlésére a térképről".
"Az igazi holokauszt most Palesztinában és Irakban történik. Aki az igazi holokausztot keresi, nézzen a szegény iraki népre" - tette hozzá ünnepi beszédében az iráni államfő. Az európai lapokban közölt Mohamed-karikatúrákra utalva azt a kérdést tette fel, "miért van az, hogy meg lehet sérteni a prófétát, de tilos vizsgálódni a holokauszt ügyében".
(MTI)

Saron túlélte a műtétet

Véget ért Ariel Saron izraeli miniszterelnök újabb műtétje, és a beteg politikust visszavitték az intenzív osztályra - jelentette be szombaton délután a jeruzsálemi Hadassza kórház.
A páciens állapotáról később tartanak sajtótájékoztatót. Az izraeli katonai rádió úgy tudja, hogy a műtét sikerült. Saron egyik, névtelenül nyilatkozó munkatársa szerint kioperálták a bélrendszer egy darabját.
Az orvosok nem számítottak arra, hogy a miniszterelnök túléli a műtétet, "valószínűleg még ma meghal" - mondta egy kórházi forrás, aki neve elhallgatását kérte, mert nincs felhatalmazása arra, hogy az intézmény nevében nyilatkozzon a sajtó képviselőinek.
"Azt lehet mondani, hogy a kormányfő élete veszélyben van" - jelentette ki korábban Ron Krumer szóvivő. Mint mondta, a szombat reggeli CT-vizsgálat súlyos károsodást állapított meg a beteg emésztőrendszerében, ezért döntöttek a műtét mellett.
Saront január 4-én súlyos agyvérzés érte, akkor nyomban kórházba szállították, és több agyműtétet hajtottak rajta végre. Eszméletét azóta sem nyerte vissza.
Az operáció közép-európai idő szerint délelőtt fél tizenegy körül kezdődött, és 3-6 órát vehet igénybe - közölte egy másik szóvivő, Jáél Boszem Lévi. Elmondása szerint az emésztőrendszer vérkeringésével támadt probléma, s az orvosok most ezzel igyekeznek megbirkózni.
Az izraeli katonai rádió jelentése szerint a kórház már értesítetté Saron közeli hozzátartozóit, s ők úton vannak a kórházba.
(MTI)

Thursday, February 09, 2006

Sólyom: a soa iszonyú erővel erősítette meg a "ne ölj" parancsát

2006. január 27.

Nem egyes embereket akartak megölni, népeket akartak kiirtani. A zsidó nép, amellyel a holokauszt megtörtént, és a cigányok, akiknek törzseit ez az áldozat kovácsolja egységbe, Ábel jegyét örökké viselni fogja. Az ő emlékezésük az önazonosság része", jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök a Holokauszt Emléknap alkalmából rendezett parlamenti megemlékezésen.
Az ENSZ tavaly novemberi határozatában január 27-ét, Auschwitz és Birkenau haláltáborok felszabadításának évfordulóját a Holokauszt Emléknapjává nyilvánította. Az Országházban rendezett megemlékezésen - amely a Sorstalanság egyik jelenetével kezdődött- részt vettek a közjogi méltóságok, a parlamenti pártok képviselői, a magyar EP-delegáció képviselő, a hazai zsidó- és romaszervezetek képviselői, valamint a diplomáciai testületek képviselői is.
Sólyom László beszédében úgy fogalmazott, hogy az emlékünnepség olyan eseményeket idéz fel, amelyek felfoghatatlanok voltak a maguk idejében, és most, három emberöltő után is arról tanúskodnak, hogy örökké felfoghatatlanok maradnak - még annak dacára is, hogy egyre gyűlnek a korabeli dokumentumok, dolgoznak a történészek és utólag egyre összetettebb képet kaphatunk a körülményekről, az akkori emberek magatartásáról. Sólyom úgy látja, hogy ki lehet jelölni összefüggéseket, elméleteket arról, mi a helye a holokausztnak a 20. század nagy népirtásai között. "Segíthetnek élni a túlélőknek a pszichológusok, és oldhatják a túlélők leszármazottjainak görcseit. Mindezek a kísérletek hozhatnak részeredményeket, és hozhatnak részleges, személyes megoldásokat - a lényeg kimondhatatlan marad, a holokauszttal magyarázat nélkül kell szembenéznünk" - tette hozzá Sólyom.
Mint mondta, a holokauszt bekerült a 20. századi magyar történelem kibeszéletlen, elfojtott traumái közé, Trianon és 1956 mellé. "Közben elfogynak azok, akiknek személyes elszámolnivalója volna a lelkiismeretükkel, és közben megszűnt a hallgatás politikai kényszere is. Megmaradtak azonban a görcsök, örököltük a megszólalás nehézségeit. És újra tisztázni kell a szerepeket: vajon azok is átöröklődnek? Az áldozatok oldalán igen. Nem egyes embereket akartak megölni, népeket akartak kiirtani. A zsidó nép, amellyel a holokauszt megtörtént, és a cigányok, akiknek a törzseit ez az áldozat kovácsolja egységbe, Ábel jegyét örökké viselni fogják. Az ő emlékezésük az önazonosság része", fogalmazott az államfő.
Gyurcsány Ferenc szerint a megemlékezés nem egyszerűen az együttérzés, vagy a bűnbánat kifejezése, hanem felkiáltójel. "Annak a világos kimondása, hogy mi vagyunk a felelősek azért, hogy ebben az országban, ebben a világban mindenki úgy érezze, hogy olyan nemzeti közösség tagja, amelynek vezetői és tagjai pontosan tudják, a legelemibb emberi parancs és kötelezettség megóvni egymást és nem engedni a gonosznak".
A kormányfő rámutatott, hogy a holokauszt áldozatai és cinkosai egyaránt magyarok voltak. A vétkeket olyan emberek követték el, "akik olyanok, mint mi", a zsidótörvényeket a mai képviselők elődei hozták "ebben a házban", akik a magyar nemzetre esküdtek fel és a bűnök elkövetésében olyan közszolgák működtek közre, akik azt hitték, a parancsra való cselekvés felmentést jelent. Gyurcsány a nemzet elsőrendű feladatának azt jelölte meg, hogy megvédje tagjait.
Szili Katalin házelnök beszédében rámutatott, hogy sokat lehet tudni a zsidókat végsőkig megalázókról, Adolf Eichmann szorgos magyarországi segítőiről, de méltatlanul ritkán emlitik azokat, akik csendben, "a természetes erkölcsi érzésüket követve, sokszor az életüket is kockáztatva segítették az üldözötteket." Véleménye szerint az ő példájuk adhat reményt arra, hogy minden korban vannak és lesznek olyanok, akik egyéni módon, az általános erkölcsi törvényt követve képesek cselekedni.

Forrás:
http://www.sofar.hu/node/46634?tid=164
http://www.stop.hu/showcikk.php?scid=1027602

"Szeresd felebarátodat - ő is olyan, mint te"

NÈPSZABADSÀG - 2006. január 28.

Sólyom László államfő: A világ - velünk szemben

A világ - velünk szemben - nem fojtotta el magában, hogy megtörtént a holokauszt. Nem hagyták ezt a túlélők és népük, és nem engedte meg a világ lelkiismerete... A soa iszonyú erővel megerősítette a "ne ölj!" parancsát. És rávezet arra a másik parancsra is, amelyet egyre gyakrabban, és a holokauszttal foglalkozó írásokban is abban a - magyar hagyománytól eltérő, ám filológiailag pontosabb - fordításban lehet olvasni: "szeresd felebarátodat - ő is olyan, mint te".


Gyurcsány Ferenc miniszterelnök: Felelősek vagyunk

A megemlékezés nem egyszerűen az együttérzés vagy a bűnbánat kifejezése, hanem felkiáltójel, annak a világos kimondása, hogy mi vagyunk a felelősek azért, hogy ebben az országban, ebben a világban mindenki úgy érezze, hogy olyan nemzeti közösség tagja, amelynek vezetői és tagjai pontosan tudják: a legelemibb emberi parancs és kötelezettség megóvni egymást, és nem engedni a gonosznak. A holokauszt áldozatai és cinkosai egyaránt magyarok voltak.


Orbán Viktor, a Fidesz elnöke: A kommunizmus sem válogatott

Hódmezővásárhely népe hatvankét évvel ezelőtt példamutató civil kurázsiról tett tanúbizonyságot, amikor meggátolta, hogy városukban gettót hozzanak létre, és ellenállásukkal az utolsó pillanatig meghiúsították, hogy zsidó honfitársaikat elhurcolják.
Az emlékezet nem lehet válogatós, mert a két totalitárius rendszer, a kommunizmus és a nácizmus sem válogatott az áldozatok között. Közös múlt, közös jövő - ezt kínáljuk a magyar zsidóságnak.


Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke: A felejtés azóta is tart

A holokauszt véglegesen múltunk részévé vált, a zsidó, a magyar, az európai történelem részévé. Hatvanegy év elteltével sem lehet megbékélni a tömeggyilkosságokkal és azzal, hogy a magyar nemzet választott képviselői hoztak törvényeket a zsidó emberek kirekesztéséről... A Parlament felsőházában a főpapok egymást túllicitálva igyekezték tönkretenni embertársaikat... Túlélők elmondása szerint a láger felszabadulása után az anyaországok küldöttei visszavitték hazájukba az életben maradottakat, a magyar zsidókért azonban nem jött otthonról senki. A nemzet elfelejtette őket, s a felejtés - fájdalmas, de ki kell mondanunk - azóta is tart. Az amnézia a 90-es évek elejéig tartott, s néhány jelentős, de kis lépés történt a történtek megértése és feldolgozása érdekében... Mindez azonban csak a felszín. A magyar társadalom egésze nem nézett szembe múltjával.


Erdő Péter bíboros, prímás: Soha többet!

Az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásának hatvanegyedik évfordulója örök érvénnyel idézi fel az emberség és embertelenség, a szeretet és gyűlölet, az élet és halál alapvető kérdéseit az egész emberiség számára. A holokauszt eseménye jelképpé magasztosult az eltelt évek során, üzenetének soha nem múló, örök aktualitása van... Márton Áron püspök szavaival élve, a szenvedéllyel szemben a racionalistás nem sokat ér... Meg kell újulnunk abban a szilárd elkötelezettségben: Soha többet rasszizmust! Soha többet vallásüldözést és fajüldözést! Soha megkülönböztetést származás vagy nemzetiség alapján!

Zászló nélkül - Sólyomra támadt a szélsőjobb

NÈPSZABADSÀGGréczy Zsolt • 2006. január 3.

A jobboldal kisebb szervezeteiben nem váltott ki osztatlan elismerést a köztársasági elnök ünnepi beszéde, és erőteljesen kifogásolják azt is, hogy Sólyom László nem a nemzeti lobogó előtt köszöntötte az új évet.

Egyre vehemensebben támadják Sólyom László köztársasági elnököt a szélsőjobbról, de a Fideszhez közel álló Magyar Nemzet is rosszalló megjegyzéseket tett a köztársasági elnökre újévi beszéde és annak külsőségei miatt. A lap már az év végén óvatos, mégis feltűnő bírálatot fogalmazott meg: Az idén a karácsony és a zsidó hanuka ünnepének időpontja egybeesett. "A hanuka annak a reménynek és évről évre megtapasztalt bizonyosságnak az ünnepe, hogy a fény végül győz a sötétség felett, miként a jó is győzelmet arat a gonosz felett" - fogalmazott Sólyom László államfő a zsidó ünnepre írt köszöntőjében, nyilván sok izraelita szívét megdobogtatva. "Ugyanakkor a keresztények szívét elfeledte megdobogtatni. A legkisebb falu polgármestere is tesz valami gesztust a népnek karácsonykor, de Magyarország első embere nem tett. A vallási közösségekkel kapcsolatban még az egyenlő távolság elvét sem érvényesítette, amit a pártokkal kapcsolatban olyan fontosnak tekint." Az újság december 30-án címoldalán kifogásolta, hogy "az államfő rendhagyó módon a nemzeti lobogót mellőzve köszönti az új évet". Erre a hiányra még tegnap is kitért.
Ezt követte a Honfoglalás 2000 Egyesület közleménye, amely szerint "megdöbbenéssel" látták a televízióban, hogy a Magyar Köztársaság elnöke újév napján a nemzethez szóló beszédét - a hazai és a nemzetközi szokásoktól eltérően - a magyar zászló mellőzésével mondta el. Az elnök száműzte, megtagadta a nemzeti zászlót, ezért számolnia kell azzal, hogy korábbi támogatói elfordulnak tőle. "Elhibázott döntése minden bizonnyal kihat a tavaszi választások kimenetelére, s ennek elsősorban azok az erők, pártok és politikusok lesznek a kárvallottjai, akik megválasztását minden áron és minden eszközt igénybe véve erőltették." Az egyesület egy később bejelentendő időpontban tiltakozó közleményt kíván átadni a nemzet megsértése miatt a Sándor-palota előtt, ahol két rövid beszéd is elhangzik.
A parlamentbe igyekvő Jobbik nevében Balczó Zoltán úgy látja, hogy a köztársasági elnök eddigi tevékenysége - beleértve a karácsony elmaradt és a hanuka megtartott üdvözlését - megerősíti korábbi aggodalmukat, amelynek alapja, hogy Sólyom László a nyolcvanas évek SZDSZ-közeli mozgalmaiban szocializálódott, elnökké pedig az SZDSZ és a Fidesz kompromisszumából következően lehetett. Nincs olyan ország a világon - fogalmazott az alelnök -, ahol a köztársasági elnök megteheti, hogy a nemzeti lobogó nélkül köszöntse az országot az új esztendőben.
Másként látja a történteket Pokorni Zoltán. A Fidesz alelnöke szerint az elnök személye zászló nélkül is kifejezi a nemzet egységét, ezért hiányának a háttérben nem tulajdonít jelentőséget. Pokornit az sem zavarja, hogy Sólyom szerint bárki nyer tavasszal a választáson, az "nem viszi romlásba az országot". Azt mondja, így is két nagyon eltérő politikai irányzat közül lehet majd választani, és ő is úgy gondolja, hogy a politikai táborok ne nemzethalállal és végveszéllyel illessék a másik esetleges győzelmét. Pokorni ezért egyetért az elnöki beszéd "csendesítő attitűdjével".

Sunday, January 01, 2006

Sólyom László köztársasági elnök újévi köszöntője

Sólyom László köztársasági elnök újévi köszöntője

Boldog újévet kívánok Magyarország minden polgárának, a magyar nemzet minden tagjának!

Remélem, akik mulattak, jól mulattak, akik szomorkodtak, megvigasztalódtak. Újév napja ünnep – és illik is, hogy az óévbúcsúztatás után emelkedett lélekkel, egy egész év távlatára tekintve, komolyan kezdjük az új esztendőt. És mindenek előtt bizakodva. De mit is várunk az új évtől? Talán helyesebb így kérdezni: mit várunk önmagunktól?

2006 választási év lesz. Tavasszal parlamenti képviselőket, októberben önkormányzati képviselőket választunk. Vegyük komolyan a választásokat! Ez az az alkalom, amikor döntési helyzetben vagyunk mindannyian. Most hatalmazzuk fel mi, választópolgárok a pártok képviselő-jelöltjeit arra, hogy kormányt állítsanak, illetve hogy négy éven keresztül törvényeket hozzanak. S bármilyen fontos is általában a civil szervezetek részvétele a közéletben, a választásokon politikai pártoknak kell versengeniük. A demokrácia nyilvánul meg abban, hogy választhatunk, s mivel szabadon választunk, nagy felelősséget viselünk.

A felelős ember ad magára. Megköveteli, hogy ne akarják teljesíthetetlen ígéretekkel, vagy mások kárára megnyerni támogatását. Reális, hosszú távú programot akar látni, s annak hiteles jelét, hogy az adott pártban lesz elszántság véghezvinni mindazt, amit ígér.

A kampánytanácsadók jól tudják, melyek a leghatásosabb hívószavak, mondatok, színek, taglejtések és arcjátékok. Média-világunkban ez érthető. Én arra lennék büszke, ha Magyarországon nem lehetne lejárató kampánnyal választást nyerni. Sok jelét látom annak, hogy az embereknek elegük van abból, hogy a politikában ellenségképpel dolgoznak. Sokan emlékeznek a faji alapon gyártott ellenségre, az osztályellenségre, a külső és a belső ellenségre. A rendszerváltás utáni politika súlyos bűne, hogy nem szüntette meg ezt a módszert. Bízom benne, hogy megjelenik és eredményessé válik a magyar politikai életben is az a minta, amely a pozitívumokra épít.

Mert gondoljuk csak meg: demokratikus, alkotmányos pártok versenyeznek, s nem viszi romlásba az országot, bármelyik győz is. Megtapasztalhattuk, hogy a gazdaságpolitikában viszonylag szűk a mozgástér – ezért is van állandó zavar abban, nevezhető-e egyáltalán jobb- vagy baloldalinak az aktuális kormányok politikája. S az is nyilvánvaló, hogy a négyéves ciklusoknál hosszabb távú és átfogóbb keretekkel kell számolnunk – elegendő csak az Európai Unió költségvetésére utalnom. De a gazdaság, egyáltalán a hétköznapi élet nem négyéves ciklusokban létezik. Mindebből az következik, hogy sokkal inkább távlatosan, az ország – s most már Európa – érdekeit szem előtt tartva kellene politizálni, s nem élet-halál kérdésként beállítani a választási győzelmet.

Az ország gondjait ugyanis nekünk kell megoldani. A szegénységet megszüntetni, a tisztességes anyagi gyarapodást lehetővé tenni, a magyar kultúrát és tudományt fenntartani, a magyar nemzetet határoktól függetlenül megtartani, csak úgy lehet, ha mindegyikünk lelkiismeretesen végzi a maga feladatát. Még ha nem is mindig érezzük, nagyon sok múlik rajtunk. Csak ritkán lehet a külső körülményekben mentséget találni arra, amit elmulasztunk. Mindenki fontos, mindenki hozzájárul ahhoz, hogy jó legyen Magyarországon élni. Hozzájárul munkájával, de azzal is, ha képes szeretettel fordulni mások felé.

Természetesen nem kisebbítem a politikai vezetők felelősségét. Az ő feladatuk, hogy időszerű, világos és elérhető célokat határozzanak meg. Ők alkotják meg azokat a feltételeket, amelyek megkönnyítik vagy nehézzé teszik munkánkat, eredményessé vagy hiábavalóvá erőfeszítésünket. Nekünk pedig szükségünk van pontos tájékoztatásra, éppúgy mint az önálló ítéletalkotásra, hogy ne lehessen olcsó reklámfogásokkal befolyásolni minket.

Ha mi viseljük a terhet, tudnunk kell azt is, melyik párt hogyan vágna bele a régóta halogatott reformokba, mit és hogyan változtatna meg, s főleg: mikor. Nagyobbrészt erről kellene szólnia a kampánynak.

Ebben az évben emlékezünk meg az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójáról, valamint arról, hogy 125 évvel ezelőtt született Bartók Béla. Mindkét ünnep a magyarság és az egyetemes emberiség kapcsolatáról szól: szerepünkről a világtörténelemben és az egyetemes művészetben. Elmélyült és méltó ünneplést kívánok mindnyájunknak!

Újévkor sokan tesznek fogadalmat. Ez jó, mert az elhatározás neveli az akaratot, és azért is, mert aki fogadalmat tett, az önmagába nézett: mit is szeretne máshogy csinálni, mint eddig. Még jobb lenne, ha eközben nemcsak magunkra gondolnánk, hanem másokra is: elsősorban a családra, azután kisebb közösségeinkre, amelyek körülvesznek, s azokra is, akik segítségre szorulnak.

Feleségemet gyakran hívják különféle alapítványokba, betegek, árvák, fogyatékkal élők otthonaiba, intézményekbe, ahol a rászorultak hosszabb ideig menedéket találnak. Megrendítő nemcsak a rengeteg bajjal és nyomorúsággal találkozni, hanem azzal is, hogy milyen sokan segítenek, hányan áldozzák akár az egész életüket arra, hogy a testi-lelki bajban levők mellett legyenek. És bíztató, hogy anyagilag is milyen sokan támogatják az ilyen intézményeket.

A Magyar Köztársaság nevében köszönetet mondok ezekért az önzetlen tettekért, és azért a páratlan segítségért is, ahogy az ország népe megmozdult a szökőár áldozatai, továbbá a bánáti és a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. Ezek a gesztusok sokkal többet jelentenek, mint pusztán anyagi támogatást: olyan erkölcsi erőt, amelyre nemcsak a bajban lehet építeni, és amely megvan mindenkiben, aki figyelemmel fordul a másik ember felé, vagy csak egyszerűen lelkiismeretesen dolgozik.

Ezért vághatunk neki reményteli nyugalommal az új esztendőnek, amelyben jó egészséget, és sok szívbéli örömöt kívánok mindenkinek!

Saturday, December 31, 2005

Egy Holokauszt-archívum megnyitását sürgetik

NOL • Népszabadság Online • 2005. december 27.

Harminc millió akta: anyakönyvi iratok, munkakönyvek, fogolylisták, Gestapo-jelentések, zsidó gettókban és náci táborokban megtalált dokumentumok: a németországi Bad Arolsenben székelő International Tracing Service archívumának kincsei ezek. De az óriási anyagnak csak mintegy 2 százaléka kutatható.

Jelenleg csak az tekinthet bele, aki bizonyítani tudja, hogy olyan hozzátartozójának nyomait keresi, aki Németországban élt és ott tűnt el 1933 és 1949 között, továbbá az, aki a Harmadik Birodalom területén vagy a már felszabadult Németországban született 1927 és 1949 között, végül azok a volt deportáltak, akik igazolni tudták, hogy kényszermunkát végeztek a náci Németországban vagy a megszállt területeken.
A Zsidó Világkongresszus, a túlélők szervezetei, Izrael és más országok már évek óta kérik a kutatások korlátozásának feloldását. Walter Veltroni, Róma főpolgármestere most levélben kérte az olasz kormányt, csatlakozzon hozzájuk. Emlékeztetett arra, hogy Róma tervezi egy Holokauszt-múzeum létrehozását a fővárosban és a kutatások eredményeit ott is a nyilvánosság elé lehetne tárni. Véleménye szerint a hihetetlen mennyiségű, eddig zárolt dokumentum új fejezetet nyithatna a Holokauszt borzalmainak teljes feltárásában.
Olaszország egyébként Izrael, Németország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Anglia, Görögország, Luxemburg és Belgium mellett egyik tagja annak a nemzetközi bizottságnak, amely koordinálja az International Tracing Service tevékenységét.
(MTI)

Zentai ismét ártatlannak vallotta magát

NÉPSZABADSÁG - 2005. december 30.
MTI - Ismét ártatlannak mondta magát az ellene fölhozott vádakban kedden egy ausztráliai rádióműsorban a több mint ötven éve Ausztráliában élő Charles Zentai (Zentai Károly), a magyar hadsereg háborús bűnökkel gyanúsított egykori tisztje.
Az ausztráliai ABC rádió szólaltatta meg a 83 éves Zentait, aki azt mondta, nem ismerte Balázs Pétert, azt a 18 éves zsidó fiatalembert, akinek a megölésében való részvételt a terhére róják. Zentai azt állította, hogy 1944. november 7-én hagyta el Budapestet egy 600 fős egység tagjaként, 53 családdal - közte nővérével, Julia Nicolettivel - egyetemben. (Nicoletti tanúvallomásában azt mondta, november elején távoztak a magyar fővárosból, de arra nem emlékszik, hogy pontosan melyik napon.) A zsidó fiút 1944. november 8-án ölték meg egy budapesti katonai lágerben, majd holttestét kövekkel terhelve a Dunába dobták.
Magyarország az idén márciusban adott ki nemzetközi elfogatóparancsot Zentai ellen, miután Balázs Péter bátyja eljuttatta a náciüldöző Simon Wiesenthal Központhoz az ügyről édesapjuk által összegyűjtött dokumentumokat, és azok alapján tavaly szeptemberben újabb nyomozás indult.
Az ABC adásában - Zentai fián, nővérén és ügyvédjén, valamint Chris Ellison ausztráliai igazságügyminiszteren kívül - nyilatkozott Efrájim Zuroff, a központ igazgatója is, aki azt mondta, pusztán az a tény, hogy valaki idős, nem kisebbíti az elkövetett bűnt. Charles Zentai fia azt állította, apja perifériás ideggyengeségben szenved, egyre kevésbé érzi a lábát, s emiatt az autóvezetésről is lemondott.

Horn Gábor: Boldog Ünnepeket!

Sólyom és a zsidó közösség - Boldog Ünnepeket!

2005. december 25.
Sólyom László köztársasági elnök üdvözlete a hanuka ünnep lángjainak fellobbantása alkalmából

Tisztelt Ünneplő Közösség!

Hanuka a fény, a nyolc napig égő olajmécses csodájának, a Szentély újra felavatásának az ünnepe. Annak a reménynek és évről-évre megtapasztalt bizonyosságnak az ünnepe, hogy a fény végül győz a sötétség felett, miként a jó is győzelmet arat gonosz felett. A makkabeusok harcának, a Szentély elfoglalásának ugyanakkor történeti és üdvtörténeti jelentősége is van: a zsidó nép szabadságharca nem csupán a politikai függetlenséget adta vissza, hanem az egyistenhitet őrizte meg a hellenizmus politeista kultuszával szemben. A hanuka ebben az értelemben tehát a monoteizmusnak, annak az élő hitnek az ünnepe, amely összeköti a zsidó és a keresztény vallást, a zsidó és keresztény hívőket.

Örömteli hanuka ünnepet kívánok mindannyiuknak!

Üdvözlettel:

Sólyom László